Hangtalan sikolyokKözöttŐrlődveUgyanabbanAz unalmas, kék szobábanNélküled
RettegveHogy a következő órákLehetnekAz utolsókVagy talán reménykedveHogy mégis azok lesznek
De közbenA tegnap-szítta ujjakTollat ragadnakEgy újabbCéltalanFohászért
HiszenBárhogy kérnémÚgysem hagyja elMegtorlatlanGyilkos…
Annyi év utánSem maradtFalatA szívembőlEgyetlenSzó semEgy üdvözlőkártyán
Tétlen talált rámAz a feltétlenReményCsak néhány óra voltVeled
És abban a mámorbanEgyütt tapadtunkUgyanarra a képernyőre
NéhaEgyütt is dobbantunkDe az biztosHogy együttVészeltük átUgyanaztA tegnapot
És mégis…
Csak én és néhányKonzervTudhattam volnaHiszMindentOtthonról loptam
KeresztrejtvényMegfejtetlenTalán egy üveg borErre már nemEmlékszem
De arra nagyon isHogyanRagyogott a tájAbban a késő nyáriAranyló napfényben
Akár egy néma festményCsalárdMesterétől
Majd az elsőÉs egyetlenÉjjelMinden…
5:50Újabb hajnalA semmiértÚjabb órák TelhetnekÖntudatlan
700MindösszeEnnyibe kerülEgy feledni méltó holnapEgy elfeledett tegnapAkciósan
Ami perszeSosem elégMégisReményt jelentEgy újKezdetre
Halkan lépekHogy fel ne ébresszemAz őrületem
Míg bosszút forralÉn csendben átadom magamA pillanatnak
AholNincsenek vadakS a képtelenVaskosBetonfalán
CsattannakA szavakÉs senki sem maradÖntudatlan
Hogy is indulhattunk volnaEgyenlő eséllyelBármikorA hercegnőÉs az örök bolondKettenKaronfogvaEgy őrült történetbenAhol szűkmarkúan mérikA befejezést
Igenis voltak azértBoldog pillanatokMikor csomót kötöttünkA magányraÉs egyszerűenFélredobtukHogy szivárványt vetveHulljon aláÉs könnyek közt…
Sosem tudtamHová meneküljekSosem akartam dönteniCsak lavíroztamAbban a hitbenHogy egyszer majdEljön a percMikorEgymagamSzítok holttáEgy pillanatot
S végülOtt vársz rámÁlmaimbanSzesztől bátorítvaCsak remélemHogy tényleg tudatlanFogad majdAz a pillanat
Egy vadvirággalTarkított mezőnEgy halott sátor…
Az utolsó éjjelKözhely bárDe hallgatni muszájHogy ne marjon vétlenMagával a vágy
Az utolsó éjjelMollban mártóznakAz akkordokS gyermekként aggódokReszketegEgy újabbMocskos dalért
Az utolsó éjjelSörben fuldokolvaSem tisztulokKödtől szabaddáS fogadjon bármelyKéptelen a percEgyszer úgyis…
ÚjraHallgatok némánS csak kapkodom a fejemA vörös-némaForgatagban
De vajonEgyetlen hét varázslataMegválthat-eBármely percetAbból a dicsőEgyedüllétből
AmitFélszegenHarcoltam kiMagamnak
Talán egy élet isKevés volnaÉn mégisTeszekEgy próbát
És nem bánom,Ha végülHarcban hullok el
Csendben leteszem a fegyvertÁlmatag sodródom a semmibenA hideg vas talán harcolna mégMost mégis lemondón az ölemben pihenS egy szonettet mormol szenvtelenMily hamisan esztelen
Egy erkélyen a halállalŐsi, testetlen táncbanMarnak harcba egyre a sorokReggel úgyis egymagam fogokIgába szállni,S ha…
Számolatlan éveken átHagytunk MegválaszolatlanulEgyetlen kérdést
MiközbenVígan döftünk tőrtHétről hétreEgymás szívébe
Nem tettünk mástMint fájdalmatDúdoltunk halkanNéma akkordokban
Mégis a mai napigEredménytelenEgy párharcKöztünk
Talán ideje lenneDöntenünkKit ragadjonVégülMagávalAz élet
Egymásban kerestük a választMiközbenHatalmas csomagokat cipeltünkA végtelenbe
De minden pillanatbanMikor a szemedbe néztemNem számítottHány percet utal Még számunkra a sors
Csak sodort magávalElnyelve a múltatA folyónkS mikor partot értünkHirtelen új holnap robbant
Ahol többé nem számítottVihar…
Mondd, hogy sohasemKérsz hazudni a múltatMondd, hogy sohasemHiszel többnekMint akiVagyok
Mondd, hogy egyetlen PillanatbanTöbbet mesélsz a szemeiddelMint amit magamrólValahaElmondhattam
Ahogy mi kettenKézenfogvaFéljük a tegnapotLehet bármilyen vaskos a bánatEgyüttLeigázzuk
Majd kést…
Volt időMikor Nem kísértettük a sorsotFájdalommal vegyesŐrülettel
Volt időMikorNem szorongatta torkunkA magány
Percekben mértükAz órátÓrákban mértükA percet
Végül elmúltS talán sosem tér visszaAhogy azokA pillanatok sem
Mikor
Holdfénynél gitározunkEgy diszkó ajtajában(Ugye emlékszel?)Vagy…
NagyapámKonok ember voltMosolygó gyilkoskéntTette a szépetEzzelLeplezteAz érzelmeit
Mikor végül elmentSzomorú voltamHisz' olyasvalakitVesztettem elAkit sosem ismertemIgazán
Később aztán rájöttemHogy életünkMindenSzánnivaló percétMégis neki köszönhetem
Mert felnevelt egy apátAki végülMindent rommá…
Szóval megtennéd?
Igen.
De mégis...
Kértem, hogy ne szólj közbe.
Segíthetnék...
Hátráltatnál.
Mivel?
Ezek a szavakÜresen csengnekÖnmagukban.
Miért?
MertAhogy elkapnakA kéretlenPillanatokVégülCsak az öntudatlan órák maradnakBiztos menedékként.
És mi van,Ha soha többéNem…
Alvadt vérrel a szádban ÉbredszMég fojtogat az éjjelMaradt bár mit feláldoznodDe újabb órákkalÉvekkelÖregebbenCseppet sem érdekel
Talán vannakSzavakAmik nem csendesedtekHangtalannáTalánVoltakBarátaid.
Ahogy az évek szállnakÚgy omlanak összeA hazugságokAmiketKártyavárkéntFelépítettél
Úgy ébredsz ráHogy a szavakBármily édesen csengnekNem pótolhatjákA tetteket
S válszEgyreNincstelenebbé
ÓhMily boldogKi nem féli a sorsot
Talán tizenkét éves lehettemMikor egy idegen férfiSzavairaÉbredtemA konyhánkban tette a szépetAnyámnak.
"Ugye köztünk marad?"Kérdezte sírva tőlemMég aznap éjjelÉn pedig szolgai módonNem mondtam ellent.
(Bár megtettem volna)
Évekkel későbbMintha megfordult volnaA világHirtelen anyám lett az…
Érzem, hogy életem verseFortyog bennemDe olyan mélyreTemettékA hétköznapok
A daltalan percek,A némán átvészelt órák,Mikor minden szóvalMegváltottam a halált
Mégis egyre szánom a múltat,Pedig nem volt azOlyan kíméletlenSőt
Egyenesen hiányoznakAzok a titkos pillanatok,Mikor öntudatlanÖltem…
Ürítsd rám a poharadFenékigTégy hontalannáVagy légyA vendégem
Marjon mélyen belédA mai napEgyetlen igazPillanata:
Kétszázért megtalálodBármelyik üzletben.
Bármivel próbálkozol,Bárkire várszSzabaddáIgazánCsak ő tesz
Karattyolljon bármitEz a 30 évesÉlhetetlenVénember.
Mocsokkal borított,Üveggel töltött hajnalTört rám a pillanatEgyszerKétszerTalán háromszor
De csakis te szítottadMinden alkalommal
És ha mégsemAkkor is hiányzolHiszenNélküled épp úgyElhagynám önmagam
Mégsem marna így belémA magányÉs nem tépne a szél
Utolsó esély, végállomásGúzzsal befont percekCsak gyenge holdfény fogadTekintetekÁlmodom
(Talán)
Olcsó éjjel omlik porráSenkit sem lelkesít a pirkadat,Már holtan léptünk az ismeretlenbeKézen fogvaÁlmodtunk
(Talán)
Tajtékzik a hajnalS csak sodródunk a széllelAz egyetlen igaz kikötőtRég elhagytuk…
Meztelen hívogat a tegnap ígéreteMit sosem kértem táncra,Édes magányombanJól öltözöttenSzánalmunk romjain keringve
Elfeledett harcom törte meg a csendSzámíthatna a pillanat,Ha újra bíznék bennedDe többé sosemTeszem meg
S ha újra találkoznánkMert meg fogjuk tenni,Szembeköplek majd büszkénDe…
Nem loptam bár rejtett percetSem percből virrasztott órát;Csak egy szóVolna oly jóHogy rámtalálj
Hallani bárha fáj
A magány, ha temetetlen vágtatKortyokban mért bánatCsak a világ;Fogadj bár rámNincs, ki vár
Harcban ismerszik meg a válasz
