Felismerés II.
Ahogy az évek szállnak
Úgy omlanak össze
A hazugságok
Amiket
Kártyavárként
Felépítettél
Úgy ébredsz rá
Hogy a szavak
Bármily édesen csengnek
Nem pótolhatják
A tetteket
S válsz
Egyre
Nincstelenebbé
Óh
Mily boldog
Ki nem féli a sorsot
-
2016.04.10. 20:49
-
joeperry
- szólj hozzá
A bejegyzés trackback címe:
https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr858586530
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
