Klisztinek V.
Céltalan életem
Romjain
Tűntél fel
A semmiből
Sohasem voltam
Boldogabb
Céltalan életem
Romjaitól
Búcsúzol
A semmiből
Sohasem szorított
Így karjába a magány
Ölelj meg
Vagy
Ölj meg
Végre
Már nem számít
Mi vár
Kézen fogva
Áttörhettünk volna
A téglafalon
Értünk
Dobbanhatna
A végtelen
És mégis
Csak üres sorokat
Bámulok
És céltalan
Megint minden
Nélküled
Címkék: versA bejegyzés trackback címe:
https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr4818367327