Titkon
És mégsem
Ragyog az égbolt
Csak vádlón
Tűz le rám
Míg karjaiban pihenve
Rólad álmodom
Titkos dombtetőm
Érted borul virágba
Hogy aztán
Csendben
Csokorba szedve
Feléd nyújtsam
Legszebb pillanatait
Ha kell
Csókkal űzöm el
Ha kell
Senki nem felel
Csak te és én
Nevetünk némán
Az égre
-
2025.04.29. 20:20
-
joeperry
- szólj hozzá
A bejegyzés trackback címe:
https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr3018849394
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
