Tánc
Bárki bármit mond
Ahhoz is kell
Egy nagy levegő
Talán kettő is
Hogy mindent hátrahagyj
Magam többször is
Játszadoztam
Ezzel az izgalmas
Egyszersmind
Rettentő kényelmes
Gondolattal
Ilyenkor mindig azt képzeltem
Hogy a szakadék szélén
Táncolok
Egymagam
Részegen
Miközben
Forrón tűznek rám
A pokol lángjai
Ezek voltak
Azok a bizonyos
Legyőzhetetlen
Éjszakák
Tudod
Mikor
Serényen dolgozol
A halálodon
És minden percben
Többet élsz
Mint bármely más napon
A mókuskerékben
-
2018.03.16. 21:18
-
joeperry
- szólj hozzá
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
