Feilsmerés III.

Gyakran kapom magam azonHogy szinte ismeretlen emberekArcába bámulokAmit aztán komikus ábrázattalViszonoznak Ilyenkor alig egy pillanat alattMorajlik fel bennemHogy talánEgy megfelelő alkalommalEgy irgalmas senkiMentőövet dobhatnaA nincstelennek Mert egy biztos kézSzorításaÉpp, mint egy jéghideg…

Barátomnak

Volt időMikor Nem kísértettük a sorsotFájdalommal vegyesŐrülettel Volt időMikorNem szorongatta torkunkA magány Percekben mértükAz órátÓrákban mértükA percet Végül elmúltS talán sosem tér visszaAhogy azokA pillanatok sem Mikor Holdfénynél gitározunkEgy diszkó ajtajában(Ugye emlékszel?)Vagy…

Címkék: vers
süti beállítások módosítása