Emlékek II.
NagyapámKonok ember voltMosolygó gyilkoskéntTette a szépetEzzelLeplezteAz érzelmeit Mikor végül elmentSzomorú voltamHisz' olyasvalakitVesztettem elAkit sosem ismertemIgazán Később aztán rájöttemHogy életünkMindenSzánnivaló percétMégis neki köszönhetem Mert felnevelt egy apátAki végülMindent rommá…
-
2016.04.28. 23:47
-
joeperry
- szólj hozzá