Késő
Sajogva bár, de rettegni muszáj,
Kétszer kell meghalnod holnap:
Egyszer, hogy élj, hogy kínnal telve félj,
Bódult percben hívd párbajra a múltat
Másszor, hogy kérj, csak végre aludni térj,
De nem oldoz tetteid rabjából az álom
Bárhogy várom, a múlt erdejét látom;
Nem rendelnek kiutat a percek
Újabb őrült hajnal, melyet álom omlaszt porrá,
Pusztulna a szív...
-
2015.12.07. 23:50
-
joeperry
- szólj hozzá
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.