Széttört Álmok (dalszöveg)
Újabb reggel, a tükörbe nézel
Megfagy a pillanat
Egy arcot látsz csak magad előtt
Akiben nem leled önmagad
Éjszakák múlnak el nyomtalanul
A kábulat mit sem ér
Ha a hajnal csendje egyedül ébreszt
Pedig csábít a szenvedély
Mondd, hol az égi lény
Aki végigvezet az éjen
Mondd, ki lesz, ki átölel
Az örök sötétségben
Bár vonz a tiltott szó
Megélnéd az álmokat
Követnél minden vágyat
Ledobnád a láncokat
Elmerülnél a végtelenben
Hogy taposs egy új utat
Lehúnyt szemmel csak azt reméled
Végre elhagy a bűntudat
Egy ördög, egy angyal
Egy emlék, amit kaptam
Egy kérdés, nincs válasz
Mert oly kevés a szó...
Hangtalan tél, tétova nyár
Emléked bódító
De kezedet fogva a nagyvilágban
Veled élni volna jó
Újabb reggel, a tükörbe nézel
Édes a pillanat
Új arcot látsz most magad előtt
Akiben megleled önmagad
-
2015.03.04. 18:19
-
joeperry
- szólj hozzá
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
