Éji Vallomás IV.

Az vagy, kit mindig titkoltamSzéltől borzolt, illatos rétLágy tavaszi fuvallatIlló mosolyod simítja arcom Nincs holnap, mégis annyira fázomS ha lehunyom a szememNéha elrabol a hajnalSzíved dobbanása táplálja a harcom Szemedben szélvihart szít a szóGondtalan mámorban volna most jóMikor nem mozdul a…

Címkék: vers
süti beállítások módosítása