Éji Vallomás II.
Ott hiányzol, ahol a legjobban fáj
Fagyos utcasarkon
Megdermedt álmok sűrűjében
Kínzó vágyak mezején
Ott érezlek, hol senki más nem érez
Túl a fájdalmon
Végzeten
Túl az emlékeken
Ha ismerném a csapost
Most gyilkos italt kérnék
Mert oly mélyen kínzol,
Hová nem hatol fény:
Szíts fel
Vagy hagyj el
Csak hadd adjam fel...
-
2013.01.16. 03:14
-
joeperry
- szólj hozzá
A bejegyzés trackback címe:
https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr625020893
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
