Éjjel II.
Múló hóbort csak, amire vágysz
Hagyd hátra az álmaid
Az éj kacéran almát nyújt feléd
A képzelet újból táncra hív
Előbb suttog, majd füledet tépi a szó
Testetlen árnyként volna most jó
Szenvtelen...
Bűntelen...
Emléktelen...
Mikor nem gyötör a kimondatlan kín...
Csak átölel az éjjel
S rád borul a sír
-
2012.12.13. 00:55
-
joeperry
- szólj hozzá
A bejegyzés trackback címe:
https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr34962861
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
