Bölcsesség III.
Csak néhány éve történt
Legutóbb
Mégis
Bár újra érezném
Harapnám
Azt a pillanatot
Ahogy a gyilkos falak
Lassan
Magam mögött maradtak
És minden dallal
Egyre mélyebbre merültem
A tudatlanba
De nem olyan
Értelemben
Ahogy gondolod
Hisz még akkor is
Mikor mások
Könnyedén
Feladták volna
Én csak futottam
Bele a végtelenbe
A zöldbe
Az illatokba
És mindig mértem az időt
Az öntözőcsatorna
Mellett
(Sosem döntöd meg...)
Talán ez volt a végzetem
Mert megtanultam:
Ha nem is vezet
Minden út
Valahová
Valakit
Úgyis
Magával ragad
-
2017.05.28. 23:48
-
joeperry
- szólj hozzá
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
