Felismerés II.

Ahogy az évek szállnakÚgy omlanak összeA hazugságokAmiketKártyavárkéntFelépítettél Úgy ébredsz ráHogy a szavakBármily édesen csengnekNem pótolhatjákA tetteket S válszEgyreNincstelenebbé ÓhMily boldogKi nem féli a sorsot

Címkék: vers

Emlékek

Talán tizenkét éves lehettemMikor egy idegen férfiSzavairaÉbredtemA konyhánkban tette a szépetAnyámnak. "Ugye köztünk marad?"Kérdezte sírva tőlemMég aznap éjjelÉn pedig szolgai módonNem mondtam ellent. (Bár megtettem volna) Évekkel későbbMintha megfordult volnaA világHirtelen anyám lett az…

Címkék: vers
süti beállítások módosítása