Carpe Diem
Szenvtelen szít, szólít a szenvedély
Ölelj, álmodj, csókolj; egyre a mának élj
Zárd el a kételyt, bár a hajnal hazug kacajt hallat
Egy pillanat csak, s körbefon
Közben hamis céllal vallat
Taszítsd, lázadj, mondd ki a szót
Vagy szíved céltalan fújt riadót
Ürítsd poharad egy reménytelibb létre
Néha maga a vándor is megpihenhet végre
-
2013.01.05. 01:29
-
joeperry
- szólj hozzá
A bejegyzés trackback címe:
https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr314999053
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
