Belenyugvás
Sosem volt hajnalok emlékei
Csendben megfakulva
Vádlón
Néznek rám
A tükörben
Olcsó feloldozással házaló
Rideg kőfalak
Mint szürke torzulat
Fojtanak
A kihantolt tegnapok bűze sújt
Talán karjába fonna
A holdsugár
Talán sápadt haláltánca
Vadra vár
Ám legyen:
Féltve őrzött titkaim
Falja hát fel
Az élet
Címkék: vers -
2024.01.05. 22:15
-
joeperry
- szólj hozzá
A bejegyzés trackback címe:
https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr6518296227
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
