Utolsó Mosoly

road.jpg


Némán ölelsz magadhoz, ha fázom

Mert titkaink mezején bőrig ázom
(Hol voltál, mikor annyira fájt
Együtt tiportuk el a magányt)

Csókod ízétől részegen várom
Hogy édes véget érjen az álom
(Hol voltál, mikor annyira fájt
Együtt léptük át a határt)

Ajkad szívem utolsó mosolya

Ritmust vesztett szólam, kínok alkonya
(Hol voltál, mikor annyira fájt
Együtt csaltuk őszbe a nyárt)

Holtomban is fáj
De vádolnom muszáj
Önmagam,
S ha kell
Többé nem vágyódom el

Címkék: vers

A bejegyzés trackback címe:

https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr907087249

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása