Fohász
Némán száguldok a semmibe
Hol oly terhes a cél
Akár az eltékozolt szavak
Reszketeg súlyuk nyomja vállamat
Egy tollvonással ítél a csend
De nem húzza meg a ravaszt
Csak kézen fog, s elvezet
Kacagva hasít szét álmokat
Ha nem hívom, tán megkímél
Nem szegődik újra társamul
Halkan kulcsra zárom a rácsot
Falak közt várom az édes álmot
-
2014.11.16. 22:13
-
joeperry
- szólj hozzá
A bejegyzés trackback címe:
https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr556908113
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
