Holnapvágy
Mint zúgó gyorsvonat
Vágtat az élet
Néha szertelen kedvében elragad téged
Formátlanná olvad az őszi táj...
De ne feledd:
Bármerre sodor a vak remény
Bárhogy érzed, szíved tévútra tér
Bármikor borítson ködbe a magány
Nem kell, hogy félj
Mindig lesz, ki rádtalál
Címkék: vers-
2011.06.18. 00:42
-
joeperry
- szólj hozzá
A bejegyzés trackback címe:
https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr212994033
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
