Holnapvágy


Mint zúgó gyorsvonat
Vágtat az élet
Néha szertelen kedvében elragad téged
Formátlanná olvad az őszi táj...

De ne feledd:

Bármerre sodor a vak remény
Bárhogy érzed, szíved tévútra tér
Bármikor borítson ködbe a magány
Nem kell, hogy félj

Mindig lesz, ki rádtalál

Címkék: vers

A bejegyzés trackback címe:

https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr352994033

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása