Nincs szó
Szertelen szív, égi láz,
Megborzongsz, ha rátalálsz;
Őrült játék, hasztalan.
Folytó könnyek, édes kín,
Köddé olvad minden szín;
A nézőtér itt hangtalan.
Néha persze célhoz érsz,
De onnan úgyis visszatérsz:
A remény mindig arctalan...
-
2010.09.27. 22:56
-
joeperry
- szólj hozzá
A bejegyzés trackback címe:
https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr632328258
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
