Imaginary rainbow II.
Szakadék mélyéről szemlélem önmagam
Ajkam néma, a világ hangtalan
A csend orvul ejtett rabul.
Sziklabörtönömben ízek, színek, szagok
Megfakulnak, anyagtalan álomlény vagyok
Kinek messze még a pirkadat.
Felettem angyalt formál a holdsugár
Karom nyújtom, pedig árnyalak csupán...
Saját képzeletem szivárványa.
-
2009.10.15. 14:34
-
joeperry
- szólj hozzá
A bejegyzés trackback címe:
https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr411451949
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.