Horizont

 horizon.jpg


Akár egy tündérmese
Kandallótűznél
Forralt bort szorongatva
Reszketeg
Bárgyú mosollyal
Mégis
Annyira hibátlanul

Hiszed vagy sem
Épp itt vág hátba a sors
És csak száll a por
Fullasztón
Félregombolt
Kifakult kabátodból

Mégis készséggel nyújtod
A bögréd
Egy újabb korty hazugságért
Hisz végre
Magához csábított
Édes áhitattal

Majd hirtelen
Már nem is számít
Hogy miért
De egyre szorosabbra
Húzod
Ugyanazt az éjszakát
Ami már oly sokszor
Cserbenhagyott

Pedig
Menekülni
Sosem érdemes
Egyetlen célért
Akkor sem
Ha ezüstként csillan
A horizonton

Címkék: vers

A bejegyzés trackback címe:

https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr8512916911

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.