Bölcsesség III.

kep0647.jpg

Csak néhány éve történt
Legutóbb
Mégis
Bár újra érezném
Harapnám
Azt a pillanatot

Ahogy a gyilkos falak
Lassan
Magam mögött maradtak
És minden dallal
Egyre mélyebbre merültem
A tudatlanba

De nem olyan
Értelemben
Ahogy gondolod
Hisz még akkor is
Mikor mások
Könnyedén
Feladták volna

Én csak futottam
Bele a végtelenbe
A zöldbe
Az illatokba
És mindig mértem az időt
Az öntözőcsatorna
Mellett
(Sosem döntöd meg...)

Talán ez volt a végzetem
Mert megtanultam:
Ha nem is vezet
Minden út
Valahová

Valakit
Úgyis
Magával ragad

Címkék: vers

A bejegyzés trackback címe:

https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr2812547069

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.