Hajnal


girl-alone-silence-city-dawn-listen-hd-wallpaper.jpg

Hangtalan sikolyok
Között
Őrlődve
Ugyanabban
Az unalmas, kék szobában
Nélküled

Rettegve
Hogy a következő órák
Lehetnek
Az utolsók
Vagy talán reménykedve
Hogy mégis azok lesznek

De közben
A tegnap-szítta ujjak
Tollat ragadnak
Egy újabb
Céltalan
Fohászért

Hiszen
Bárhogy kérném
Úgysem hagyja el
Megtorlatlan
Gyilkos szó
A szádat

S ezek a sorok
Is a semmibe vesznek
Ahogy az éjjel
Minden
Egyes
Tétlen hajnalon

Címkék: vers

A bejegyzés trackback címe:

https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr3911958611

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.