Széttört Álmok (dalszöveg)

shattered_by_matsholmberg-d64c6rz.jpg

Újabb reggel, a tükörbe nézel

Megfagy a pillanat
Egy arcot látsz csak magad előtt
Akiben nem leled önmagad

Éjszakák múlnak el nyomtalanul
A kábulat mit sem ér
Ha a hajnal csendje egyedül ébreszt
Pedig csábít a szenvedély

Mondd, hol az égi lény
Aki végigvezet az éjen
Mondd, ki lesz, ki átölel
Az örök sötétségben

Bár vonz a tiltott szó
Megélnéd az álmokat
Követnél minden vágyat
Ledobnád a láncokat

Elmerülnél a végtelenben
Hogy taposs egy új utat
Lehúnyt szemmel csak azt reméled
Végre elhagy a bűntudat

Egy ördög, egy angyal
Egy emlék, amit kaptam
Egy kérdés, nincs válasz
Mert oly kevés a szó...

Hangtalan tél, tétova nyár
Emléked bódító
De kezedet fogva a nagyvilágban
Veled élni volna jó

Újabb reggel, a tükörbe nézel
Édes a pillanat
Új arcot látsz most magad előtt
Akiben megleled önmagad

Címkék: vers dal

A bejegyzés trackback címe:

https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr537241057

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.