Fohász

A-flock-of-birds-over-a-lake-at-sunset-wallpaper_7346.jpg


Némán száguldok a semmibe

Hol oly terhes a cél
Akár az eltékozolt szavak
Reszketeg súlyuk nyomja vállamat

Egy tollvonással ítél a csend
De nem húzza meg a ravaszt
Csak kézen fog, s elvezet
Kacagva hasít szét álmokat

Ha nem hívom, tán megkímél
Nem szegődik újra társamul
Halkan kulcsra zárom a rácsot
Falak közt várom az édes álmot

Címkék: vers

A bejegyzés trackback címe:

https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr536908113

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.