Beismerés

eotr.jpg

Késő, ha tollad ellened fordul
Hisz saját soraid ejtenek foglyul
Fogadd némán, tűrd a pofonokat

Csak egy őrült álom, tépnéd a láncod
Igába fogtak, be kell látnod
Szolgáid kezébe adtad az ostorod

Ködbe burkolt elméd mit sem ért
Tévútra léptél a semmiért
Lombtalan cédrus árnyékát veted

Címkék: vers

A bejegyzés trackback címe:

https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr55045816

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.