Álmok nélkül

paperbagwine.jpg

Éber álom, színtelen lét
Megfakult illúzió
Kopár tájkép, végtelen tér
Hontalan száguld a szó

Nincs tér, nincs remény
Most tudatlan volna jó...
Miben hittél, mit reméltél
Arctalan illúzió

Ne kérj, ne remélj
Ne kívánj, ne is élj
Ne tévedj, ne álmodj
Ne szenvedj, ne bánkódj

Sose nyújtsd kezed, ha félsz
Hűtlen csókkal ámít rég
A reményre éhes szív
Ha újabb céltalan harcot vív...

Címkék: vers

A bejegyzés trackback címe:

https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr454921400

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.