Pillanatkép


 

Tovaszálló éjben réveteg pillanat,
Vesztettem, újra rámlel a pirkadat -
Vádlón fon gúzsba a napsugár.

Puhaléptű árnyak, szenvtelen sóhajok,
Ráznám, de nem lelem sehol a rácsokat: hol vagyok?
Keserű tréfát űz velem a vágy.

Tollam lehull, a csendbe árkot váj a szó,
A holnap káprázatát feledni volna jó,
Ítélet nélkül sírig tart a vád.

Címkék: vers

A bejegyzés trackback címe:

https://joeperry.blog.hu/api/trackback/id/tr753470787

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.