Vallomás III.
Annyi perc vár
Betöltetlen
Annyi fal
Ledöntetlen
Annyi szó
Kimondatlan
Annyi mosoly
Lankadatlan
Annyi ragyogás
A messzeségben
Annyi érintés
A sötétségben
Annyi fájdalom
Könny nyújthat vígaszt
Annyi szín
Ezer szivárványt fakaszt
Annyi büszkeség
Mit nem vehetnek el
Annyi szeretet
A szívedig emel
Annyi szenvedély
Hogy sosem adjam fel
Annyi pillanat
Mert nem feledlek el
Annyi sóhaj
Mikor kínoz a messzeség
Annyi bánat
Hogy a szívem sem elég
Annyira szertelen
De örökké a tiéd
Ez vagyok én
Igen
Ez vagyok én...
-
2017.08.07. 21:45
-
joeperry
- szólj hozzá
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
